![Two Strangers [rs fanfiction] by Abellana](https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiFAwrTQX6n0YMtBAf7j_yORot-N8EZp8473_KWqgB0cFQpGTVszUV4DJxycjGA4C86H479zur9YjElazHY32q_zvOHQjSxSLPcrtJcAa7x8W5eKpiLgyCfbzcpBTy6-TuXWZgqajOEDO8/s1600/fejlec5_1.png)
Mikor épp azon gondolkodtam, hogy mivel üssem el az időt, megszólalt a mobilom. Szinte kétségbeesetten kaptam utána. Ahogy megláttam ki az, rögtön vidámabb lettem.
- Szia! – kiáltottam mosolyogva.
- Mi ez a lelkes üdvözlés, szépségem? – nevetett fel Rob, én meg rögtön olvadozni kezdtem a hangjától. Nem vagy normális, Kristen…
- Megőrülök Londontól, csupán ennyi – puffogtam. – És mindennek a tetejében még te sem vagy itt.
- Hidd el kicsim, szívesebben lennék ott veled – sóhajtotta. – De hamar elmegy az idő, addig majd Cameron elszórakoztat…
- Pontosan ettől félek én is – nevettem fel. A következő pillanatban megszólalt a csengő. – Óh, a francba, valaki csöngetett, le kell tennem. De majd még beszélünk, ugye?
- Hát persze – felelte Rob lágyan, hallottam a hangjában megbújó mosolyt is. Elköszöntünk, én pedig az ajtóhoz siettem, hogy megtudjam, ki zavarta meg a beszélgetésünket. Kinyitottam az ajtót, és… ledöbbentem.
Szia!
VálaszTörlésBocs, hogy megint ilyen sokára, de nem nagyon van időm sem írni, sem olvasni... :S
A lényeg, nagyon tetszettek az utóbbi fejezetek, ez a kis részlet pedig csak még inkább felkeltette a kíváncsiságomat!
Mi lesz még itt????
Várom már a teljes fejit!
Puszi: Reni :)
Szia!
VálaszTörlésEgyszerűen imádom a töridet, mindig nagyon várom az új részeket. Amúgy már most izgatottan várom ezt a fejezetet is,hiszen ezzel a kis részlettel teljesen felcsigáztad az embert. Amikor olyan baljóslatú volt a fejezet vége,azt hittem, hogy Robbal és az utazással lesz kapcsolatos ez a bonyodalom, de abba nem gondoltam bele, hogy talán Kris múltjából jelenik meg valaki.
Egyszerűen imádom a stílusod, szóval csak így tovább, ne hagyj minket fejezet nélkül.
Puszi:)